Nyári Szünet

Több mint egy hónapja nem jelentkeztem új bejegyzéssel.
Ennek okait a Fórumon egyrészt már részleteztem.

A nyár a feltöltődés időszaka - tartja a mondás és jelen esetben ez illik is rám.
Kell az embernek egy szünet olykor, hogy átértékelhesse az élet nagy dolgait és önmagát is.

Jelen esetben ez történik. Önmagam akarok lenni és az utamat igyekszek járni.
Az ember minden 11. földi évében (11; 22; 33; 44; stb.) történik egy lényeges fordulat, ami megváltoztatja. Így, a 23-t majd egy éve taposván pont egy ilyen változást élek át.

Szeptember folyamán várható a 31. bejegyzés.
Addig is Kellemes Időtöltést Kívánok!

30. Az indigó Z generáció

Íme, elérkezett a 30. bejegyzés a blog időfolyamán egy több mint 2 hetes kihagyás után.
Ez alkalomból egy rendhagyó részben elmélkedő hangvitelű írást készítettem.
Központban továbbra is a kreativitás áll. Azon belül a mostani gyerekek.

Van egy nagyon látványos folyamat (nem csak) Magyarországon.

Az én időmben minden osztálynak meg voltak a csínytevői. Műveltünk kisebb, olykor pedig nagyobb őrültségeket.

Mi vagyunk az Y generáció(kb. az 1980-95-ig születettek), akik még játszottak az utcán a többi gyerekkel. Ment a grundfoci, az aki bújt aki nem, az ugróiskola, az adj király katonát, homokvár építés és sok minden más.

Otthon részt vettünk az ügyes-bajos házimunkákban és aztán ismerkedtünk a tűzzel, a vízzel, az elektromossággal és lenyúltunk ezt-azt a házból a bungaló berendezéséhez.

Az általános iskolában felettünk járók még bevállalósabb csínytevéseket követtek el.

Az alattunk járókon már látszódott valami. Valahogy egy kicsit másként viselkedtek mint mi az ő korszakukban.

Aztán elballagtunk és ezért nem hallottunk azóta a mostani általános iskolás gyerekekről.

Akinek van fiatalabb testvére az nyilván igen.

Aztán jött egy osztálytalálkozó, hosszú évek után először.

Ekkor volt alkalmunk beszélgetni a mostani iskolásokról.

A volt osztályfőnökünk jelenleg is osztályfőnöki posztot tölt be, ezért első kézben tudott beszámolni arról, hogy milyen rendesek a mai diákok, nincsen magatartás problémájuk. A kreativitásuk viszont nem jár toppon. A csínytevésekhez sem értenek, a Facebook használata pedig már alap dolog a mindennapjaikban.

Valami eltörött talán bennük? - Nem. Elő sem bújt.

A gyerekkorukat jóformán az internet és a TV mátrix világában töltik.

Megszűntek a korlátok! A kapitalizmusnak hála(?), a modern információs technikai eszközök már a 2-3 évesek számára is elérhetőek. A gondos szülő persze nem akar lemaradni ezekről, így minél előbb beszerzi ezeket a gépeket. Legyen szó táblagépről, okos telefonról, számítógépről - a mindent vagy semmit elve érvényesül.

Szóval nekiállnak pötyögni a képernyőn az ennivaló pöttöm emberpalánták. Manapság mindezt már 6 éves korára a gyerekek kb. 50%-a aktívan teszi(városi környezetben még magasabb ez az arány).

Pont az a bizonyos "jó dolgos" időszak nagy része veszik el emiatt: amikor a gyerek tele van ötletekkel, gondolatokkal, kérdésekkel, tanulási és megismerési vággyal, felfedező mentalitással és mindezeket teljes energiával és odaadással végzi(már ha hagyják).

A TV-ről(legfőképpen), a számítógépről, az okos telefonokról, a táblagépekről és az ehhez hasonló eszközökről tudni kell, hogy a használatuk közben a felhasználója agyi aktivitásának frekvenciája lesüllyed az Alfa tartományba. Ebben az állapotban igen nagyra nő a befogadóképessége az agynak, ami erősen hat a tudatalatti és a tudat fejlődésére egyaránt.

Ebben az állapotban könnyebben elhiszi az ember az "eléje rakott" információkat, legyen az igaz vagy hamis.

Ez a gyerekekre veszélyes különösebben, mert náluk még nincsenek meg azok a mentális védelmi vonalak amelyek egy átlag felnőttet többé-kevésbé megvédenek a manipulációtól.

Tehát nézi a gyermek naphosszat a TV-t, az internetet és óránként akár 100 reklámot is megtekint ezáltal. Az Alfa állapotban lévő gyerek pedig különösen fogékony ezekre a fogyasztásra ingerelő reklámokra.

A fogyasztáson kívül még azt is megmondják egy szemrebbenés nélkül a reklámarcok, hogy miként öltözzenek, miben higgyenek, mi a jó nekik, mit érezzenek, mit egyenek, mitől lesznek menőek, milyen a tökéletes ember és összegezve miként legyél jó fogyasztó.

Mindeközben meredten bámulják a képernyőt az üveges tekintetükkel. Ekkor már Alfában vannak.

A gyermek egy idő után első számú hobbiként, majd mindennapos hosszú órákon át tartó rutinszerű elfoglaltságként tekint a TV nézésre és az internetezésre.

Ezáltal már meg is történnek az első lépései társadalomtól való elszeparálódásnak, mégpedig egy steril környezetbe ahol nem vagy alig érik külső ingerek.

Aztán jön a közösségi médiába(Facebook, Twitter) való regisztráció. Ezt követi az online társkereső, mivel nem ismerkedett meg korábban a szomszéd gyerekekkel, méghozzá azért mert volt jobb dolga időközben, ami nem más bolt mint szörfölni a digitális felhőkön.

Ezek által ők már a virtuális világban növesztik gyökereiket, elhanyagolva a valóban értékes/megfogható fizikai világot.

Szóval van egy többé-kevésbé homogén Z generáció(megközelítőleg az 1996-2010-ig születettek), akiket alig ért valamilyen szélsőséges inger a való világban(nyilván vannak kivételek). Nincsen sokuknak érzéke arra, hogy felismerje a mögöttes ás hátsó szándékokat. Éppen ezért könnyebben manipulálhatóak.

Nem lehet, hogy éppen valakiknek pontosan ez a célja? Amikor már az írott szó is elhalni kezdett néhány országban, mert a kézzel való írást sem oktatják bizonyos iskolákban jelenleg. Ahelyett ott van a kapitalizmus egyik csodája, a táblagép.

Bezzeg régen pala tábla és palavessző voltak az elfogadott írásoktatási eszközök.

Hová jutottunk?!

Átgázoltunk a sztyeppén és épphogy elkezdtük érzékelni, hogy a mocsár nem olyan stabil mint amilyennek látszódott a távolból.

Elvesztik a gyerekek lassan az összes eszközt a kreativitásuk kiélésére.

Csupa ötösből áll lassan az ellenőrző füzetük, de mit ér mindez ha az élet leckéit nem tanulják meg.

Időközben mát felnőttek számára is elkezdtek színezőkönyveket gyártani, mert sokak annyira kreatív munkát végeznek, hogy idejük és erejük alig marad, hogy egy kreatív programot kitaláljanak maguknak.

Ezeket a színezőkönyveket(amelyek tényleg jók) azért hozták létre, mert az emberekben sok a feszültség és jó feszültségoldó a színezés. A feszültség pedig alapvetően kreativitás kiélésének hiányában alakul ki, amelyet saját magam is megtapasztaltam már.

Ha már oktatásnál tartunk... Az iskola mire készíti fel manapság a gyerekeket? Nem másra mint az életben, a rendszerben történő elhelyezkedésre.

Egy felprogramozható egységnek tekinti a kapitalista rendszer már a fiatal egyént is.

Mindez pedig oda vezet, hogy az életre nem készítik fel a gyerekeket, hanem csak a rendszerszintű gondolkodást sulykolják beléjük, sok-sok a legtöbbeknek felesleges sallanggal körítve.

Így aztán nem is csoda, hogy teljesen letaglózva összeomlanak, amikor "életük szerelme" szakít velük miután jól kihasználta őket.

Átverhetők pénzügyileg. Rájuk tukmálnak se perc alatt pár felesleges biztosítást, mert a kezed biztosan elfog törni és baleseted is lesz az utazásaid során. Otthon meg fog égetni a kenyérpirító, mert a lecsökkentett óraszámú technika órákon erre a munkavédelmi részre már nem jutott idő - legalábbis ezt próbálja nekik sugallni a kedves és meggyőző női munkatársak a biztosítóktól.

Nem baj. Fizet majd a biztosító. Minden 100. ember esetében, a többit meg zsebre rakja, mert sikerült bepaliztatni az emberkéinket azzal, hogy elültették a félelem magvait az elméjükben.

Ha az illető félreteszi a biztosításra szánt pénzt készpénz formájában egy biztos helyre, akkor nem bukhatja a befektetett pénzt. Ha mégis, akkor már összeomlott a világgazdaság.

Emberünk emelet még becsületes fogyasztó lévén mindig lépést tart a divattal, a technológiai fejlődéssel és beszerez minden e-péniszt növelő kacatot, amit aztán büszkén mutogat majd a közösségi hálón óriási mosoly közepette.

Az ipari konglomerátumok betalálnak a célba, amikor is sikeresen ültetik az ő termékükre irányuló birtoklási vágyat a fogyasztóba. Igen. A cégek többsége nem vesz emberszámba minket embereket, hanem csak "fogyasztók" vagyunk, egy adat a számítógép képernyőjén, egy szám az éves jelentésben, amit a befektetők nyálcsorgatva várnak rendszerint.

Szóval a gyermeket ezerféle képen tudják támadni, ha a szülői és a környezete ezt hagyja.

De mégis miben tudnánk segíteni az ifjú Z generációt, a művész lelkű indigó gyermekeket (illetve most már a /többségében/ 2010 után született Alfa generációt)?

Például:

- Tudatos neveléssel.

Kezdetben (első 3 év) foglalkozzunk annyit gyermekünkkel, amennyit tudunk.

Később már legyen ideje egy kicsit egyedül lenni, legyen társaságban eltöltött idő, közös játék, kirándulás a szabadban, a szokásostól olykor eltérő napi rutin és sok sok türelem.

Emellett biztosítani kell a gyerekeknek a kreativitása kiélésének lehetőségét.

Hadd rajzoljon, firkáljon tele lapok sokaságát, a homokozó kihagyhatatlan, vagy amit éppen szívesen csinál.

Tudnia kell emellett még nélkülözni dolgokat (nem egyből kapja meg az áhított új játékát) és a türelem se legyen idegen neki.

Fontos emellett még a szellemi kreativitásuk kiélésének biztosítása. Hadd képzeljenek el, álmodozzanak amiről akarnak. Ez persze csak úgy fog menni, ha a számítógép származékoktól távol tartjuk őket - ha más nem legalább pár óra erejéig a napi szabadidejük alatt.

Ha mégsem könnyű a teljes elszakadás, akkor kellenek legalább a heti 1 napon megtartott technológiamentes napok.

Ilyenkor mindenki a háztartásban hanyagolja a szórakoztató elektronikai eszközöket.

Előkerülnek a társasjátékok és emellett számos kreatív elfoglaltságot lehet ilyenkor végezni.

- Szűréssel.

Minél több reklámtól távol kell tartani a gyerkőcöt. A legjobb ha eltűnik a lakásból a TV.

Ehelyett marad a számítógép egy MVPS hosts fájl(Windows esetén) + ADBlock Plus reklám blokkoló böngésző bővítménnyel megspékelve.

Az okos telefonokra és táblagépekre (Android) is van már reklámblokkoló szoftver.

Az okos TV-kre nem véletlenül nem lehet ilyen szoftvert találni.

- A szeme láttára történő veszekedés határozottan rombolja az önbizalmát.

A tisztelt szülőknek éppen ezért kell megtalálniuk a közös nevezőt és egymáshoz idomulniuk egy egészséges mértékig. A gyerekek ezt megérzik, ezért a békés családi légkör kiegyensúlyozottabb gyermeket is jelent. Egy válás - legyen az írott, kimondott vagy hallgatólagos - megcsonkított gyermekfejlődést eredményez. Erre száz és száz példát látni az életben(kivételek itt is vannak, de erre nem érdemes építeni).

Szó mi szó - napjaink gyermekei sokkal több odafigyelést igényelnek mint korábban bármikor, mivel számos negatív tényező leselkedik rájuk.

A hagyományos elesések és zúzódások kellenek a gyereknek de, hogy a folyamatos információs terrornak nem érdemes őket kitenni, az biztos.

A gyerek ahogy felnő, úgy fog egyre kevesebb odafigyelést igényelni ilyen szempontból, ha már az elejétől fogva kellő odafigyeléssel és odaadással gondoskodunk róluk.

A gyerkőcök ezáltal sokkal szabadabban tudnak majd a későbbiekben élni és nem okoz majd nekik akkora traumát egy felmerülő nehézség, mint egy ilyen szempontból elhanyagolt fiatalember esetében szokott lenni az.

Az indigó generációnak fontos szerepe lesz az aranykor eljövetelében - ezt csak halkan teszem hozzá így az írásom végén.

Ezt a hosszúra sikerült bejegyzést inkább elgondolkodtatónak, mint szakmai színvonalú írásnak szánom.

29. Harmadik képmontázs

Odakinn ugyan meleg van, de árnyékos helyen délelőtt 11-ig tudtam dolgozni.
Akkor sem a meleg, hanem a fáradság és egy kis éhség hajtott befelé a házba.

Voltam a napon is pár órát. Aszalni való barackot szedtem ami nem túl érett és nem is zöld. A mégsem odavaló részeket eltávolítottam belőle a maggal egyetemben.
A magokat kiraktam a közvetlen napsütésre száradni - jó csemege lesz belőlük, aminek hasonlít az íze a manduláéra és a dióéra.


Íme a szárítás első órái:

Barack aszalás - 3 óra után.

Reggel az első dolgom volt kiszedni a fokhagymát. Aztán jött a megpucolása. A végeredmény:

Lepucolt fokhagymák száradnak.

Érik már az első paradicsom:

Pirosodó paradicsom.

A tetvek eltűntek a bodzáról és a termés sem látta kárát:

Szép bodzatermés várható.

 Már hüvelyesedik a futóbab. A vörös színű virágok színes babot, míg a fehér virágok fehéret jelentenek esetemben.

Színes futóbab

A fügebokrom már javában növeszti a terméseit. Az érés augusztus második felétől fog kezdődni a jelek alapján.

A zöld fügécskék előbukkantak.

Még 3-4 hét és beérik a vöröshagyma:

Érik a hagyma.

A savanyításra szánt kései uborka a jó meleg idő és az eső miatt 3 nap alatt kibújt a földből.
Egy kerek hét leforgása után így néznek ki:

Kései uborka vetés.

Lesz csemege kukorica szép számmal. A lenti képen a második vetés egyedei láthatóak. Ezen kívül van egy korábbi első és egy későbbi harmadik vetés is. Emiatt egy kerek 5 héten át csemegézhetek  és száríthatok csemege kukoricát.

Kezd érni a kukorica.

Végül pedig egy praktikus konyhai zöld hulladék gyűjtő megoldást mutatok be, mégpedig a sajátomat.
Egy örökölt 80'-as évekbeli műanyag kuka egy kukás zsákkal kombinálva tiszta, kényelmes komposztnak való zöld hulladék gyűjtést tesz lehetővé.

Lelassult a blog frissítése a sűrű napjaimnak köszönhetően, de itt hagyni nem fogom.
Jelenleg a növénytermesztés (kicsiben és nagyban) teendői foglalnak le, mert valamiből élni kell.