Hamarosan eljönnek a tartós 30C fok feletti hőmérsékletű időszakok, a legtöbb házon belül nem mással mint a túlságosan felmelegedett légtömegekkel együtt.
Ezt felmelegedést viszont jelentősen lehet csökkenteni.
Alább felsorolok
tucatnyi tippet és információt, amelyek segíthetnek(ha alkalmazva vannak) mérsékelni
a felmelegedést:
-
Lehet klímát használni, de pont ezek fogják egyszer túlterhelni
a villamos hálózatot, ezért kerülendő a használatuk.
A villamoshálózatot nem kismillió klímaberendezés egy időben való működtetésére méretezték. |
Egy 2 KW
teljesítményen üzemelő klíma megközelítőleg 20 db átlagos 3 éves korú PC
energiafogyasztását produkálja és hatékonysága sem a legjobb.
- Ehelyett van egy
90%-ig zöld megoldás: egy rossz klímaberendezés beltéri
egységét kell rákötni egy a kútból vételezett
vízkörre. A kútból szivattyú segítségével jön fel a
hideg víz, keresztül megy beltéri egység hűtőradiátorán és a
meleg víz egy hordóba gyűlve tökéletes locsolóvizet ad.
Közbe kell iktatni
víztartályokat gravitációs átfolyással, mert egy szivattyú
vízhozamára nincsen szükség.
Egy hidrofor esetébe
nincs ilyen gond, de akkor nyomás biztosabb rendszert kell építeni
és egy csappal szabályozni az átfolyó víz mennyiségét.
- Van egy zárt
rendszerű víztakarékos megoldás is:
Ekkor egy légmentesen
zárható hordót kell rakni egy hideg pincébe (vagy elásni a
földbe), majd az alsó és a felső részére kell fúrni egy-egy
lyukat és a megfelelő csatlakozókkal csatlakoztatni egy-egy tömlőt
hordóhoz, amit aztán meg kell tölteni vízzel.
Egy klíma beltéri
egységére rá kell kötni a két tömlő véget úgy, hogy a hordó
alsó részéből áramoljon egy szivattyú segítségével a víz a
klíma felé. A klímából kifele áramló víz pedig a hordó felső
részéhez jusson el a tömlőn át.
- A hordóban rétegeződik
a víz, a melegebb víz mindig a tetején van, az alja pedig
kellemesen hideg - ezt meg lehet figyelni például egy esővízgyűjtő
tartálynál.
A hordó az anyagától
függő gyorsasággal fogja átadni a környezetének a meleget.
A talajba leásott
változat hatékonyabban adja le a hőmérsékletet mint a pincei
levegővel érintkező változat.
- Az
alumínium keretű/tokozású ablakok/ajtók
nyáron a meleget, télen pedig a hideget engedik be a lakásba,
ezért lecserélendőek fa(a legjobban szigetelő és
természetes anyag), esetleg műanyag
nyílászárókra.
Az új generációs
3 üvegrétegű ablakok és ajtók hatékonyabban tartják meg a
lakás hőmérsékletét.
- Ha a ház keletre,
délre és nyugatra néző ablakaihoz (vagy akár a fal mellé)
lombhullató fákat/gyümölcsfákat, szőlőlugast, borostyánt,
futórózsát, magasra futó aszparáguszt, hajnalkát és hasonló
árnyékoló tulajdonságú növényeket ültetünk, akkor fokokban
mérhető hőmérséklet csökkenés lesz tapasztalható az
árnyékolás miatt.
Olcsóbb mint a
reluxa, a redőny vagy a spaletta és szemet gyönyörködtető, zöld
növények látványa nyugtatólag hat az emberre.
Ennek a háznak háznak a nyugati oldala diófákkal van árnyékolva. |
Egy másik ház keleti oldala ringló szilvafákkal megoldott árnyékolással. |
- A lakás
körbeszigetelése (fal, födém) sokat javít a hőtartáson.
- Az elhanyagoltabb
házfalak esetén egy egyszerű vakolás is javít a hőtartáson.
- Régi típusú
magas, 3,5 m-es légterű (vályog) lakások esetében a padlóhoz
közel mindig van egy hidegebb légréteg. Egy alacsonyabb ágyon
vagy matracon aludva könnyebb lesz álomra hajtani a szemünket.
- A nappalnál
hidegebb éjszakák során kell szellőztetni, napközben is
lehet ilyen módon levegőt cserélni, de akkor csak nagyon rövid
ideig, vagy ha a helyzet úgy kívánja meg a tovább.
- Egy talajkollektor
segítségével a kintinél páraszegényebb és hidegebb
(15-20 C fok) levegőhöz juthatunk. Csak egy kis
ventilátor kell az üzemben tartásához.
Ehelyett a hideg
pincéből a lakótérbe vezetett szigetelt légcsőn keresztül
bejuttatott levegő is megfelel.
- Az ablakok és az
ajtók huzatmentesítése öntapadós szivacsos szigetelőcsík
segítségével kifizetődő megoldás.
Ez télen kinn tartja a
hideget, nyáron a meleget és a por-, illetve a zajterhelést is
jelentősen csökkenti.
Arra kell
vigyázni, hogy a lakás ne maradjon friss levegő ellátás nélkül.
Ajtószigetelés öntapadós szivacs szigetelőcsíkkal. |
- A falakon,
ajtótokok mentén található repedéseket beglettelve tovább
csökken a hőáramlás a kinti és benti klíma között.
- Az
energiatakarékosabb eszközök sokszor töredék energiát
fogyasztanak az elavult 10-20 éves gépekhez képest és
kevésbé melegednek ami nekünk most fontos tényező.
Egy villanybojler
esetén nem érdemes cserén gondolkodni pusztán a fejlettebb
technológia miatt, ott nem történt sok fejlődés, csak a
szigetelés lett vastagabb.
- Napközben a
spaletta becsukása, a redőny leengedése, a függöny behúzása,
napellenző lecsukása, ... sokat javít a belső hőmérsékleti
értékeken. Egyszerűen, fokokban mérhető a felmelegedés
csökkenése.
- Ilyen irányban
érdemes elindulni az elektromos eszközök terén:
Balról jobbra az
alacsonyabb energiafogyasztás felé halad a felsorolás.
- Képcsöves TV >
Plazma TV, LCD Led TV (nincs túl sok különbség köztük) > nem
használunk TV-t, hanem elég a számítógép.
- Hagyományos izzó
> halogén izzó > kompakt fénycső > LED diódás
világítótestek(LED izzónak is nevezik).
- A PC
tápegységének hatékonyabbra cserélése azonnal csökkenti a
hőtermelést és az energiafelhasználást. Egy
átlagos gépben manapság 80PLUS tanúsítványú tápegység
található. Ezt egy 80PLUS Gold minősítésű példányra
lecserélve 8-15 %-kal csökken a PC hőtermelése, ami jótékonyan
hat a villanyszámlára is.
Számítógép
tápegység minősítései hatékonyság alapján: 80 PLUS (80%
hatékonyság 50% terhelés esetén) > 80 PLUS Bronze (85%) >
80 PLUS Silver (89%) > 80 PLUS Gold (92%) > 80 PLUS Platinum
(94%) > 80 PLUS Titanium (96%)
- A villanyrezsó
indukciós lapra való lecserélése átlagosan 30%-kal csökkenti a
hőtermelést és az elektromos energia felhasználást.
- Képcsöves monitor
> CRT monitor > LCD monitor fénycsöves háttérvilágítással
> LED háttér világítással ellátott monitor(ilyenek az utóbbi
3 évben kiadott monitorok).
- A hűtőszekrény
és a fagyasztóláda felelős sok esetben az elektromos eredetű
melegedés nagy részéért.
Minél vastagabb a
hűtőgép szigetelése, annál kevesebb energiát használ ami
kevesebb hőtermeléssel is jár.
- Érdemes
páraelszívót felszerelni és beüzemelni, mert a főzéskor
keletkező gőz és meleg levegő így nem ragad benn a konyhában.
Alternatíva erre, ha
reggel vagy esetleg este készül el a meleg étel, ha gyorsan
elkészíthető ételeket készítünk, salátázunk, hidegételt
(pl.:uborkaleves) készítünk.
Itt van már a
bográcsozás, sütögetés és grillezés fő szezonja is(télen is
lehet, én szoktam is). Ezeket kint végezzük egyébként is, így
nem melegszik a ház emiatt sem.
Ahol van hely, ott
ki lehet alakítani egy lakótéren kívüli nyári konyhát is.
Ezáltal nem házban fűtjük a levegőt a melegebb hónapok idején.
- A villany bojler, HMV
tartály és a gázos bojler minél távolabb van a hálószobától,
annál jobb.
Az előbbi kettő
esetében a 10 - 15 cm-es szigetelés vastagság az optimális
minimum ha nem akarjuk, hogy a lakást melegítse feleslegesen a
meleg víz hője.
- Ablaktörlést,
takarítást, porszívózást, portörlést és a mosást érdemes
reggel vagy estefelé végezni, mert ilyenkor jobb szellőztetni és
kevésbé fárad el az ember.
A lista folytatható
tovább a hőhidak csökkentésével, a hővisszanyerős
szellőztetéssel, az apróbb, de hasznos praktikákkal, mint például
a páramentesítés és sok mással ami nem került bele a listába.
Úgy gondolom,
hogy sikerült nagy vonalakban körbejárnom témát és tippeket adnom a ház
hűvösen tartására.