Történt az
egyszer, hogy vettem egy nyílpisztolyt.
Így nézett ki és a
vízjelen látható webshopból rendeltem:
 |
| Nyílpisztoly - gyári állapotban. |
Ennek a verziónak
szavaztam bizalmat, mert nincsen sok műanyag rajta alapból és teljesen fém
a felhúzó része amit akár kisiparilag is javíthatok itthon.
Habár előbb fog tönkremenni az ideg rajta. :)
Már a megvásárlása
előtt eldöntöttem, hogy át fogom alakítani.
Leszerelek ezt-azt
róla, új alkatrészeket készítek hozzá, komfortosabbá és
könnyebbé teszem.
Pár hónapja elkezdtem
a kisebb-nagyobb átalakításokat a munkadarabommá vállt
nyílpisztolyon:
-
A kar ideget tartó sapkáit nem használom, mert könnyen
elhagyhatóak és nem olyan könnyű rájuk húzni az ideget.
Ehelyett inkább
vájatokat készítettem és lekerekítettem kis fémreszelők
segítségével az ideg leendő helyét, majd csiszolóvászonnal
finomítottam, hogy az idegnek ne essen baja.
Egyébként a gyári
ideg tartó "kupak" sem volt egy életbiztosítás, mert
minimálisan sorjás volt a fröccsöntés maradványaként.
- Leszereltem a
műanyag orrirányzékot, hogy könnyebben tudjam betölteni a
nyílvesszőket.
Nem mellesleg nem is
volt vele egyszerű a célzás, túl magasan volt egy ilyen kis
fegyverhez képest.
- Leszereltem a
másik, állítható műanyag irányzékot is, mert nagyon útba
volt és nekem nem vállt be.
A pisztoly testéhez
rögzített műanyag ráadásként szabadon lötyög 1-1
millimétereket, ami a pontos célzást akadályozza.
Leszereltem az
irányzékot, de csavarból kellett egy másik, hogy a nyílvessző
rögzítő rugót vissza tudjam csavarni. Bele volt fröccsöntve a
műanyagba a csavar...
Szerencsére itthon
van sokféle csavar, csak egy 4-es csavar + anya kellett hozzá.
- Maga az
elsütőszerkezet pocsék konstrukció volt alapból.
Nem lehetett látni,
hogy be-e van biztosítva a fegyver vagy sem.
Az egész
elsütőszerkezet műanyagból volt - mondom kuka(azért elraktam
sablonnak).
A ravasz és a
kioldóelem végtelenül egyszerű és egyben van az egész.
A másik műanyag
alkatrész a bebiztosításért felelős - ezt meghagytam.
Nekiláttam az
elsütő elem fémből való reprodukálásának.
Alapanyagként az éppen
stimmelő, régi csatornatartó konzol 4 mm vastag anyagát
használtam.
A bebiztosításért
felelős elemmel kapcsolatot teremtő fogat nem készítettem rá -
ilyen biztosítás nekem nem kell.
Ameddig volt
biztosítás rajta addig hátráltatott és balesetveszélyt okozott,
mert olyankor is bebiztosított, amikor előtte már kibiztosítottam.
Aztán az ember oda rakja véletlen az ujját, majd meggondolja magát
a szerkezet és bumm... Nekem ilyen nem kell.
Kivágtam
kézifűrésszel a körvonalak mentén, lereszeltem, lecsiszoltam és
a megfelelő helyen lyukat fúrtam az elsütőt tartó rugós
csapszeg számára.
Felraktam
a friss alkatrészt és némi reszelgetés és simítás után
véglegesnek tekintettem - szépen oldotta az ideget, sőt..
határozottabban tette azt mint a gyári, kissé hajlékony műanyag.
 |
| Fémből újraalkotott ravasz. |
-
Következő lépésként a kart tartó "szendvics" alá
tettem egy darab bőrt, mert nagy volt a hézag alatta.
-
A gyári, 5-ös kapacitással rendelkező tártegez alkalmatosságot
leszereltem és nekiláttam egy 10 vessző befogadására képes
verzió megépítésének.
A
gyári nyíltartó kőolaj alapú (nem kaucsuk) alapú gumiból
készült és elkezdett szétjönni a gyári fröccsöntés mentén -
na nem baj, mehetett a hulladékok közé.
Nekiláttam
egy fém vázat készíteni egy darab régi csatornalemezből.
Meghajlítottam az anyagot a kellő nagyságúra és átfúrtam azon
a 4 helyen, ahol a gyári tártegez csatlakozott az alumínium
fegyvertesthez.
Ezután
két bőrdarab segítségével elkészítettem a tártegez heveder
részét.
Ezt
a megfelelő módon ráhajtogattam a lemez vázra és a két végét
összevarrtam.
A 4
lyukat a bőrrészen is elkészítettem és rányomtam az egészet a
nyílpisztoly eredeti tártegezének helyére.
Ez
így nem fogta valami stabilan, ezért némi vékony, régi
transzformátorról lefejtett vezetékkel rögzítettem.
Így
már stabilan tartotta azt a 3 db gyári vesszőt, ami járt a
nyílpisztolyhoz.
 |
| Alulnézet |
 |
| Bal oldal |
 |
| Jobb oldal |
-
A markolathéjt alkotó két műanyag elemet leszereltem - nem volt
valami masszív anyag érzésre.
Az
új markolatot durrdefektes(akkorát szólt mint egy puska amikor
elszállt a belső gumi) bicikligumi belsőből készítettem el.
"A hajót
durrdefekt öntvényből konstruálom, tömény kénsavval
elegyítem." - Ismerős valahonnan? :)
Szóval
- levágtam a bicikli belsőből egy kelleténél nagyobb hengeres
gumi alakot.
Ezt
ráhúztam (pont stimmel rá a gumi mérete) a markolatra valamelyest
és az alumínium között lévő két nagy hézagos részt
megtöltöttem még nem használt géprongy darabokkal.
Ezután
végig húztam az előzőleg már beszappanozott és kifordított
bicikli belső darabot.
A bicikli belsőnek
a belső oldala finoman érdes, szemben a sima külső oldallal. A
sima oldal jobban rácsúszik a markolatra, a finoman érdes oldal
pedig jobb fogást biztosít.
 |
| Bicikli belső markolat |
Ezt
követően leragasztottam vásznas ragszalaggal a kiálló géprongy
darabot úgy, hogy ne látszódjon és, hogy jobban kiálljon a
hüvelykujj magasságába kerülő markolatrész.
A
munkafolyamatot befejezendő, ráhúztam még egy kifordított
belsődarabot, majd a markolat aljánál egyenletesen visszavágtam a
gumit.
A végeredmény:
 |
| Nyílpisztoly felülről |
 |
| Nyílpisztoly oldalról |
Költségvetés:
Konkrétan 0 Ft-ot költöttem erre a projektre. A ragasztószalagot és a bőrt még tavaly vettem, ami kevesebb mint 100 Ft.
Durrdefekt gumi már nem volt javítható, a szelepét és a szelepsapkát félre raktam.
Hulladékvasak/szerszámok pedig voltak/vannak itthon.
A vele eltöltött munkaidő: 15 óra kb. a tervezéssel együtt.
További tervek:
- Új festés,
- Új, egyszerű
irányzék fémből,
- Új, könnyű
belépőkengyel,
- Új ideg,
- Új, teljes
hosszában alumínium vesszők.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése