5/18/2016

20. Hatékony PC - Aerodinamika a gépházban

Egy asztali számítógépház esetében az aerodinamikus légáramlás jobb hatásfokú hűtést eredményez.
Ez alatt az értendő, hogy csak a hűteni kívánt objektumok vannak a légáramlás útjában.

Az aerodinamika röviden légáramlás tényezőt jelent - azt, hogy mennyire tud ellenállás mentesen eljutni a levegő A pontból B pontba.
Azonban vannak hűtőblokkok és melegedő komponensek amelyeknél minél több hűvösebb levegő kell áthaladjon, ezért a levegő útjában kell legyenek.
A hűtendő komponenseken kívül az összes feleslegesen útban lévő tárgy csak rontja a hűtés hatékonyságát.


Ide kell eljusson a levegőáram nagy része egy számítógépházon belül:
- Processzor, videokártya, alaplap, merevlemez, RAM - a felsorolás a melegedés átlagos mértéke szerint történt.

A tápegységet direkt nem írtam bele, mert manapság az alsó tápegységes ATX gépházak vannak elterjedve a piacon.
Az alsó tápos elrendezés által külön légcsatornája van a tápegységnek, így hatékonyabban működik a tápegység hűtése.
Közvetlenül a gépház alatti levegőt szívja be a tápegység ventilátora, ami aztán a gépház hátulján távozik a perforált lemezen keresztül.

Abban az esetben, ha felső tápegységes gépház áll rendelkezésre, akkor figyelni kell a jó légellátásra.
Ilyenkor gépház elülső és/vagy alsó részébe érdemes beszerelni és bekötni 1-2 db ventilátort, ha nincsen.

A nagyobb melegedő komponenseknél (processzor, videokártya) az esetek nagy részében ventilátor és hűtőborda kombinációjával valósul meg a kellő hűtőteljesítmény.


Ezeknek az alkatrészeknek nem kell aktív hűtés, mert alig melegednek:
- Kábelek, SATA SSD.

Ehhez hasonlóan érdemes elrendezni a kábeleket egy alsó tápegységes gépház esetén:

Rendezett gépházbelső

Látható, hogy a kábelek el vannak hátul vezetve a kábelmenedzsmenttel is ellátott gépházban.
Kihasználva a kábelelvezető furatok többségét, el van vezetve:
- az alaplaphoz csatlakoztatott 24 és 8 érintkezős ATX tápkábel,
- a videokártyára csatlakoztatott 6+2 érintkezős tápkábel,
- a SATA tápkábelek,
- a SATA adatkábelek,
- a ventilátor kábelei
- és az előlapi panel csatlakozói.

1 db energiatakarékos merevlemez dolgozik a képen látható konfigurációban.
A második merevlemezt a gépház merevlemez dokkolójával szoktam csatlakoztatni a rendszerhez.

Az SSD, amire az operációs rendszer és néhány programok kerültek, az hátul a kábelek mentén van beágyazva:

Kábelmenedzsment és SSD

Az a tapasztalatom, hogy az ilyen módon elhelyezett SSD hidegebb tud maradni a nagyobb terhelések alkalmával.
A Samsung 830-as SSD alumínium háza is sokat segít az eszköz hidegen tartásában.

Észrevehető még, hogy nem használok kábelkötegelőket, hanem az gyártók által az új termékek kábeleinek összekötözésére használt drótokat használom. Ez a megoldás szerszám és roncsolás nélkül oldható kötést eredményez.
1-0 a kreativitás, az újrahasznosítás és a környezetvédelem javára. :)


A hűtés és az aerodinamika szempontjából szükséges még:

- Portalanítani kell a gépházat és annak minden alkatrészét, beleértve a tápegységet is. Ezt legegyszerűbben - óvatosan - sűrített levegővel lehet megtenni. Flakonos kiszerelésben is kapható informatikai és hobbiboltokban.
Ha van otthon levegő kompresszor, akkor maximum 2-3 Bar nyomással tessék dolgozni, méghozzá kb. 15 cm-es távolságból, mert egyes alkatrészekben kárt okozhat az erős légáram.

Vigyázni kell, hogy a légáram ne pörgesse fel a ventilátorokat, mert nem tesz jót a csapágyaknak.
Ezt elkerülendő (például) egy szívószállal meg kell támasztani a ventilátor lapátkerekét.

- Az sem mindegy, hogy hol vannak elhelyezve a ventilátorok és merrefelé továbbítják a levegőt.
A képen látható konfigurációban a videokártya a processzor felé fújja a levegőt, majd a hátsó ventilátor fújja ki azt a gépházból.
A melegebb nyári idők alatt a processzorhűtőblokk jobb oldalára szokott felkerülni egy 12 cm-es ventilátort, hogy hűvösebben tartsa a processzort.


Egy összefoglaló lista a műveletekről:
- portalanítani sűrített levegővel a gépházat,
- elvezetni a kábeleket úgy, hogy ne álljanak a légáramlás útjában,
- a nem használt kábeleket is elrakni a légtömegek útjából,
- kiszerelni a nem használt alkatrészeket pl.: a kivehető HDD keretet (az első képen látható módon),
- ventilátor cseréje, ha szükséges.


Frissítés: 
Hogy is hagyhattam ki?!:
A számítógép portalanítására megfelel egy kézi pumpa is.

Mert a szegény ember vízzel főz - vagyis használd azt ami épp van otthon.

Ilyenkor előnyös ha van egy szűkítő adapter a pumpa végére rakva. Olyan adapter amellyel a labdákat vagy a nem motorszelepes(hagyományos) biciklik kerekét szokták felfújni.
A vásárokon rendszerint szokott lenni ilyen szűkítőadapter, tehát ha van egy kézi pumpa otthon, akkor már csak ezt kell megfenni hozzá.
Habár ilyenkor kell másvalaki is aki pumpál miközben folyik a portalanítás.
Fél kézzel sem lehetetlen pumpálni, de feleannyi ideig nem győzi az ember.

Ennél jobb az egyszemélyes megoldás, amihez csak egy lábpumpa (autókhoz használnak ilyet) és egy szűkítőadapter szükséges.
Ezzel a módszerrel már egyedül is lehet dolgozni, nem kell olyan sűrűn pumpálni és a légnyomás is nagyobb lesz valamivel.

Még valami: Kint portalanítsuk a gépházat, de ne a szomszéd orra alatt. :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése