Sokszor tapasztaltam az
utóbbi években azt hogy kidobják a fahamut. Pedig azt fel lehet
használni számos módon.
Néhány példa:
- Tápanyag visszapótlása
a talajba,
- Hamulúg készítése,
esetleg szappan készítése a segítségével,
- Galvánelem készítése,
- Télen a járdák
csúszásmentesítése.
A fahamu keletkezése:
A fák növekedésük során
felveszik az ásványi anyagokat, vizet a talajból és széndioxidot
a levegőből. A tűzifának valót kivágják.
Szerencsés esetben a víz
egy része elpárolog amikor a fát tűzifaként tárolják és
szárítják.
Ezután az immár légszáraz
tűzifa (12-14% nedvesség tartalmú) elégetésre kerül a
tüzelőberendezésben miután a maradék víz távozik és a
megkötött szén többségében széndioxid formájában távozik.
Ezt követően megmarad a
salak vagyis a fahamu, ami az eredeti famennyiség 1-2 %-t teszi ki.
Tápanyag visszapótlása a talajba:
Amikor a talajból kinő
valamilyen növény, akkor táplálkozik belőle, tápanyagokat vesz
fel a gyökérzetén keresztül. Legyen az fű, fa, virág,
zöldségféle, kukorica, mind igénylik a talaj oldott ásványi
anyag tartalmát.
Ezért szükséges után
pótolni, mert az ember nem hagyja hogy a növény ott helyben
elkorhadjon. Hanem arrébb viszi a számára fontos növényi
részeket, amellyel együtt így földből kivett tápanyagot is
elszállítja.
Alapvetően ezért van
szükség a trágyázásra. Legyen az szerves vagy szervetlen
trágyázás.
A fahamu a
szervetlen(ásványi) trágyák közé tartozik.
Rendkívül magas a
káliumtartalma, ami a zöld növényi részek növekedésére van
kihatással.
Viszont tartalmaz egyéb
ásványi anyagokat is amelyek fontosak a növények növekedéséhez.
Amikor a növények
leveleinek színe a normálistól világosabb, azt kálium, magnézium vagy mindkettő hiánya
okozza nagy eséllyel. Ekkor segíthet a hamu kijuttatása.
A hamut a legegyszerűbben
(hatékonyan) a komposzthoz hozzákeverve lehet kijuttatni.
Össze kell keverni a hamut
a komposzttal, vagy rétegesen önteni a komposztra, ahogy gyűlik a
szerves hulladék.
Ezután kell várni kb. 2
hónapot mire összeérik az egész.
Végül már csak ki kell
juttatni a célterületre.
Van egy másik lehetséges
módszer, ha már nincs idő kivárni a komposzttal való összeérést
vagy nincs komposzt amibe bele lehet juttatni.
Ekkor közvetlenül a
földre kell kijuttatni a hamut és beforgatni – felásni, szántani
– a talajt.
A harmadik megoldás a talaj
tetejére való kijuttatás, de csak módjával!
Ilyenkor az eső végzi el a
hamu talajba való bedolgozását/bemosását.
Ez egy lassú folyamat,
amelyet nem mindegyik növény szeret.
Ugyanúgy ahogy a műtrágya
nagy mennyiségben gyomirtó, úgy a hamu is ugyanezt képes véghez vinni a
haszonnövényekkel is.
Minden növénynek különböző
az ilyen téren tanúsított tűrőképessége.
Pl.: - a friss komposzton megnőnek
a fűfélék, a paradicsom, a burgonya és a tök, de a földieper már
kiég/elpusztul.
Tessék körültekintően
bánni ezzel a tápanyag koncentrátummal és növényeink
meghálálják!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése